Drónnal az arkangyal körül
Világörökségi helyszínek felmérése fotogrammetriai és lézerszkenneres módszerekkel
Az idei évben a Lechner Tudásközpont 3D Építésügyi Módszertani Osztályának egyik fontos feladata volt hazánk világörökségi helyszíneinek fotogrammetriai és részben lézerszkenneres felmérése. Ennek a munkának a keretében nemrégiben drónos fényképek és videófelvételek készültek a Hősök teréről, amelyek segítségével felrepülhetünk Gábriel arkangyal 36 méteres magasságban álló szobrához is a Millenniumi emlékmű közepén. A jól ismert műalkotás légifelmérése rendkívül nagy részletességgel készült, létrehozva 3D digitális másolatát.
A Lechner Tudásközpont munkatársai 2022 folyamán bejárták Magyarország nyolc világörökségi helyszínének túlnyomó részét, hogy a legjelentősebb épületeket, építményeket drónos fotogrammetriai és részben terepi lézerszkenneres módszerekkel felmérjék. Az így nyert adatok alapján úgynevezett 3D pontfelhők, illetve háromszöghálós mesh modellek készülnek, amelyek a világörökséggel kapcsolatos szakmai feladatokat támogatják majd.
Sorra kerültek többek között a Fertő kultúrtáj olyan közismert és kevésbé ismert helyszínei, mint a nagycenki Széchenyi-kastély, a fertődi Esterházy-kastély, vagy a fertőbozi Gloriette-kilátó és a sarródi Lászlómajor. Budapest világörökségi területe a Duna-partokra, a Budai Várnegyedre és az Andrássy útra terjed ki, ahol a Halászbástyától a Zeneakadémiáig több mint húsz középületet, teret, hidat mértek fel, köztük a Hősök terét a Millenniumi vagy Ezredéves emlékművel együtt.
A mai Hősök tere az Andrássy út elkészültétől kezdve a főváros kiemelt jelentőségű helye. Korábban a Városliget megközelítése főleg a Király utcán keresztül történt. Az Ezredéves emlékmű létrehozását a millennium alkalmából határozták el, megvalósítására azonban csak 1898–1902 között került sor. A millenniumi ünnepségek évében, 1896-ban a Városligetben rendezték meg az Ezredéves Országos Kiállítást, amelynek a mai Hősök terén, az Andrássy úttal szemközt álló I. számú főbejárata a legimpozánsabb kapuja volt.
A Tudásközpont munkatársai által a Hősök teréről készített drónfotók és videók segítségével szokatlan nézőpontból tanulmányozható a 36 méter magasan található szobor, amin közelről vizsgálva számos sérülés látszódik.
A szükséges légtér-igénylések beszerzése, valamint a helyszín megfelelő biztosítása után munkatársaink nagy precizitású GPS-szel helyszíni illesztőpontokat létesítettek, amelyek később a pontos térképi illesztés alapját adták. A felvételezés során a DJI Phantom 4 Pro típusú drón 2200 nyers felvételt készített, amelyet a képek sztereo-kiértékelése és 3D pontfelhő létrehozása követett, ennek segítségével pedig elkészülhetett a szobor 3D digitális másolata.
Az ilyen modellek felhasználási lehetőségei rendkívül széleskőrűek, de a legkézenfekvőbb a sérülések pontos és közeli vizualizációja, ami lehetővé teszi azok vizsgálatát irodában, számítógép előtt ülve, így ahhoz nem szükséges sem a szobor daruval történő leemelése, sem a restaurátorok által végzett helyszíni vizsgálat. Segítséget nyújtanak ugyanakkor a restaurációs szakaszban is: a modell kicsinyített méretarányú 3D nyomtatott változatának használata nagyban megkönnyíti a restaurátorok számára a feladat tervezését – arról nem is beszélve, hogy egy komolyabb sérülés, esetleg megsemmisülés esetén a szoborról minden méret pontosan leolvashatóvá válik, így annak jövőbeli pótlása sokkal könnyebben megoldható lenne.
A Lechner Tudásközpont munkatársai a jövőben is folytatják épített örökségünk korszerű digitális felmérését.
Az emlékmű kolonnádjainak ívnyílása 85 méter, a két oszlopcsarnok egymástól 20 méterre áll. Köztük egy korinthoszi fejezetes oszlop található, amely 36 méter magas. A Háború, a Béke, a Munka és Jólét, valamint a Tudás és Dicsőség négy allegorikus szobra 1906-ban került a helyére. A bronzszobrokat Zala György tervezte, aki a kivitelezésben is oroszlánrészt vállalt, de bevonta a munkába Köllő Miklós, Sennyei Károly, Margó Ede, Kis György, Füredi Richard és Telcs Ede szobrászokat is. Gábriel arkangyal szobra – amely elsőként készült el – 1900-ban elnyerte a párizsi világkiállítás nagydíját. A teret 1932-ben nevezték el Hősök terének. Az első időkben virágágyások borították, 1937-ben burkolták le az Eucharisztikus világkongresszushoz kapcsolódóan.
„A klasszikus építészet nyelvén megfogalmazott építmény (…) tekintélyes méretű, ám áttörtsége, lágy ívelése (…) miatt a szó esztétikai értelmében kevéssé monumentális; sokkal inkább könnyed, légies, ugyanakkor elegáns architektúra. E tekintetben tökéletesen tölti be városképi szerepét, vagyis az Andrássy út lezárását, az útvonal és a Városliget összekapcsolását” – írja a Millenniumi emlékműről Sisa József a 19. századi magyar művészet építészeti és iparművészeti alkotásait összefoglaló kötetben.
Fotó: Lechner Tudásközpont
